Az utóbbi évtizedekben a hagyományos tógazdasági haltermelés mellett egyre nagyobb teret nyernek az intenzív haltermelési rendszerek. Ennek okai a korlátozott természeti erőforrások ésszerű felhasználására és a környezet védelemére való törekvés, a választékbővítés, illetve a termelés gazdaságosságának fokozására irányuló kényszer. Az akvakultúra nagyarányú fejlődését az intenzív, vagy precíziós akvakultúra alapozta meg a világon. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) is elsősorban ilyen irányú fejlesztéseket támogat. Azonban hazánkban a jelenleg alkalmazott haltermelési technológiák legtöbbje nem felel meg a felsorolt kritériumoknak. A hazai haltermelés fejlődésének egyik kitörési pontja a nagy piaci potenciállal rendelkező halfajok a haltermelési gyakorlatban elterjeszthető, intenzív és erőforrás takarékos, ún. precíziós haltermelési technológiák kidolgozása.
Ezért a Goodfish projektben négy, a magyarországi halgazdálkodásban meghatározó szerepet játszó felsőoktatási és kutatási intézmény - Nemzeti Agrárkutatási és Innováció Központ Halászati Kutatóintézete (NAIK HAKI), a Debreceni Egyetem (DE), a Pannon Egyetem (PE) és a konzorciumvezető Szent István Egyetem (SZIE) - annak érdekében fogott össze, hogy a fogyasztói igényekből kiindulva komplex módon, a legkorszerűbb genetikai eszközök felhasználásával fejlessze három őshonos halfaj - a harcsa, a süllő és a ponty – tenyésztési-, takarmányozási- és tartástechnológiáját és hozzon létre új halászati piaci termékeket.
