A rendszeres fizikai aktivitás preventív szerepe az aktív idősödés életminőséget meghatározó fiziológiai és molekuláris biológiai kutatásokat megalapozó, infrastrukturális fejlesztésekhez

A kedvezményezett neve: 
Debreceni Egyetem
A szerződött támogatás összege: 
450 213 461
A támogatás mértéke (%-ban): 
100%
A projekt tervezett befejezési dátuma: 
2021. március 31.
A tényleges befejezés dátuma: 
2021. március 31.
Projekt azonosító száma: 
GINOP-2.3.3-15-2016-00022

A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézete vesz részt a 2017. január 1-én elindult pályázat megvalósításában, melynek átfogó célkitűzése a projekt keretében megvalósuló kutatások eredményeinek, módszereinek és eszközeinek alkalmazása az életminőség javítására. A projekt célja a prevenció által történő egészségmegőrzés, melyben jelentős szereppel bír a rendszeres fizikai aktivitás, a táplálkozás és a gondolkodásmód (pl. stressz-helyzetek megoldása). A kutatási humán oldalán a fizikai aktivitás szív-keringési, kognitív (érzékelés, észlelés, gondolkodás, figyelem) idegrendszeri, mozgásszabályozási valamint mozgásbeállítódási folyamatok, valamint a fizikai és a pszichés eredetű stresszingerekre adott válaszok, és ezek hatására kialakult coping mechanizmusok vizsgálata. A program során összehasonlító vizsgálatok elvégzése történik: terheléses összetevőket, HR, BP, VO2Max, stb., kognitív és pszichomotoros válaszokat illetően. Felderíteni a fizikai aktivitás és megváltozott táplálkozás által okozott fiziológiai változások génexpressziós és epigenetikai mechanizmusait molekuláris biológiai módszerekkel.

Az elöregedő magyar társadalom kihívásaira az egyik – az Európai Unió által is preferált – megoldás az „aktív öregedés – nemzedékek közötti szolidaritás” (EU 2012 év; EU 2020 program). A prevenció által történő egészségmegőrzés az egyik kulcsponti eleme ennek a megoldásnak, hiszen a magyar lakosság több mint fele szív és érrendszeri betegségekben hal meg. A betegségek prevenciójában jelentős szereppel bír a rendszeres fizikai aktivitás, a táplálkozás és a gondolkodásmód (pl. stressz-helyzetek megoldása).
Az öregedés során a szervezetet érő külső és belső terhelésekre adott válaszok, a homeosztatikus egyensúly fenntartása irányuló törekvések, nevezetesen az alkalmazkodás-adaptációs mechanizmusok képessége romlik, jelentősen befolyásolva ezzel nem csak az életkort, hanem az egészségben eltöltött évek számát is, magát az életminőséget. Azt is tudjuk, hogy ezen a helyzeten a fizikai inaktivitás – és az ennek következtében megjelenő, mozgásszegény életmódból eredő ún. életmódfüggő betegségek korábban és jelentősebb mértékben realizálódnak. Így az idősek által végzett, speciális edzés-, mozgásprogramok, a rendszeres és kontrollált fizikai aktivitás központi szerepet játszik az alkalmazkodási folyamatok, így a szervezet, terhelésekkel szembeni ellenállóképességének javításához. A fizikai aktivitás, mint primer prevenciós eszköz szerepét számos kutató, különböző aspektusokból vizsgálta, így a daganatos megbetegedések a kognitív funkciók és a központi idegrendszer degeneratív elváltozásai, a szív-keringési rendszer, valamint a csont- és izomrendszer esetében jelentős különbségek alakulhatnak ki a fizikailag aktív és inaktív, továbbá a megfelelő táplálkozására odafigyelő időskorúak között.
A kutatási humán oldalán a fizikai aktivitás szív-keringési, kognitív (érzékelés, észlelés, gondolkodás, figyelem) idegrendszeri, mozgásszabályozási valamint mozgásbeállítódási folyamatait, valamint a fizikai és a pszichés eredetű stresszingerekre adott válaszokat, és ezek hatására kialakult coping mechanizmusokat vizsgálnánk. Ehhez időskorúak számára kontrollált, sportszakemeberek által összeállított mozgásprogramokat szervezünk. A program során végeznénk összehasonlító vizsgálatokat terheléses összetevőket, HR, BP, VO2Max, stb., kognitív és pszichomotoros válaszokat illetően.
A tervezett molekuláris biológiai módszerekkel a fizikai aktivitás és megváltozott táplálkozás által okozott fiziológiai változások génexpressziós és epigenetikai mechanizmusait kívánjuk felderíteni. Ezeket a méréseket modellrendszerekben (drosophila, rágcsáló) kívánjuk vizsgálni, melyet később humán mérésekkel fogunk megerősíteni. Ezek a vizsgálatok kiterjednek többek között a hősokk fehérjék, a szabadgyökök elleni védőrendszerek és más (pl. DNS) javító enzimek génexpresszió változásainak felderítésére. Emellett a hatások epigenetikai szabályzására kifejtett hatását is meg kívánjuk határozni. Az alkalmazott műszerek és módszerek az egyes molekulák szintjén képesek az eltéréseket megállapítani. A kapott eredmények alátámaszthatják a fiziológiás változásokat és segítséget nyújthatnak a molekuláris szintű mechanizmusok tisztázásában.

A Sporttudományi Koordinációs Intézet aloldala

Mozgásprogram bemutatása a Közmédiában

Csatlakozás az European Platform For Sport Innovation (EPSI) szervezethez

Sajtóközlemény a projekt zárásáról

Egyetemi sportkutatás az idősekért


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.